úgy nézem az életemet, hogy nem veszek lélegzetet
egy momentum tavalyról-mostról.
amikor csak bámulom nemértem kívülálló vagyok magamban.de mégis akkor ki van bennem? az új a rosszkislány?nevettséges.
nemkapok levegőt magamban,jah de mégis csakmagamra ültem.nemvettemészre bocsi.







"vagy vésővel állnuk neki másik felünket magunkhoz igazítani, és akkor jön a héja-nász, a vértől lucskos avar-nevezzük ezt A-tervnek(...) vagy elengedjük lemettszett énünket(...) Ha lenne C-terv, akkor az lenne,hogy mázlisták vagyunk, és nem találkozunk másik felünkkel(no woman, no cry-verzió). De ilyen még soha nem volt. És a hallhatatlan Zeusz gondoskodik róla, hogy ne is legyen." Cserna-Szabó

egyrégitöredék:)

furcsa nem a megszokottat csinalni, nem ugy ahogyan kell.merthogy kell ahogy megszoktuk:)
furcsa nelkuled csinalni amit veled kell mert megszoktam...mert szeretem megszokva

meglehetősen megalázó egy könyvtárban netezni ahol mindenki azt nézi hogy ugyan te mit olvasol vagy épp nézel...

the last day of sweet sixteen

Emlékszel arra, amikor a pultnál álló pasit németnek hittük, és zavartalanul beszéltünk előtte mindenről, aztán folyékony magyarul elkezdett társalogni valakivel?
Emlékszel arra, amikor gyerekek voltunk, és nyáron csak ültünk Budán a körforgalom felett az alagútnál, nyelvfestős fagyit ettünk, és minden túl vidám volt?
Emlékszel arra, amikor telente csak mi ültünk a Duna-parton, és angol órákat lógtunk el, meg fenyőlevelekkel dörzsöltük be az ujjbegyeinket?
Emlékszel arra, amikor egész tavasszal vizes sálakkal a nyakunkban járkáltunk, és csak mi nem sültünk meg az egész városban?
Emlékszel arra, amikor zuhogó esőben bicikliztünk, és ölben vittük le a három kiskutyát a partra, akik agyonkarmoltak minket?
Emlékszel arra, amikor a Te válladra dőlve sírtam az első vonaton, és minden annyira reménytelennek tűnt?
Emlékszel arra, amikor a hosszú bulik után fejfájósan elemeztük ki a legapróbb részletekig a kapcsolatainkat?
Emlékszel arra, amikor Januárban néhány kanapé között, hangos zenében próbáltam kiabálni Neked, hogy "Ne csináld, mert meg fogod bánni!!!", aztán nevettünk sokat az egészen, picit szomorkodtunk is.
Nos, én is megbántam volna, meg hát sokkal többet ér az a három év azért. :-)

van amikor igen...

erőt adó erőtlen erőltetés. van amikor nem, van amikor igen. fájdalom. bizonyosság. félelem. erő. elhagy. mosoly. könny.
vége. erő. bátorság.

dp

hogyha a szerelem erőmű volna
pakson pécsen vagy várpalotán
ráköthetnéd az egész világot és
nem lenne áramszünet – azután.

A Duna-parton még mindig ez szól, pedig már nem vagyunk ott, csak ez maradt.

aznapos

Olyan keveset aludtam, hogy meg sem barnult az almám, amikor reggel fájós fejjel kijöttem érte a folyosóra.