.

mákszem ragad a fogam közé. nem jön ki. örökre szól. mindenki látja. nem tehetek semmit.

veszélyes most minden mozdulat hófehér nyári ruhádon nyomot hagy a sötét pillanat

Szóval most olyan nyomot hagy minden az érzés.





Olyan amikor gyurmának érzed magad, bárki aki hozzád ér kicsit formál rajtad, jól vagy rosszul? rajta múlik. Lesz aki leszakít belőled egy darabot, lesz aki valami igazán jó formát ad, és lesz aki valami rejtélyes és teljesen abszurd módon a bensődbe nyom valamit. Talán egy fogpiszkálót, hogy ne csak gyurma legyél má'. Vagy a szádba tesz , hogy mondd már. Ne csak hallgass. Buta vagy. Más vagy. Miért nem beszélsz? És akkor meg mondod, de nem érdekel senkit sem. Már haragszol, hogy miért kellet szót adnia, miért nem hagyott némán. Miért lettél bárki által újra-teremthető?

Kinyitom a szemem. Reggel. Megint. Más. Fény. Remény. Leszakítok egy pamutvirágot az ágynemű-kertemből, hajamba tűzöm, ki az ágyból. Instant reggel van. Ruha.Reggeli.Fogmosás. Budapest-világváros.Már csak azt veszem észre, hogy megyek az úton itt ott hófoltok, és valami más. Az egész, ahogy az autók elszaladnak mellettem, ahogy a szürke paneldzsungel fura alaktalan alakjai a mini zsebrerakható kutyáikat sétáltatják. Leginkább talán a levegőben van valami. Illat. Nem az ami emléket ébreszt, nem valakié, nem is valamié. Nem megfogható nem is illat csak a képzelet szülte volna? Vagy csak a hajmban fuldokló ágynemű-ibolya utolsó lehelete lenne?

kapucíner

keserédes

kuuuurva nagy fényesség meg némi keserű szájíz.
Ennyi maradna csak meg mindenből?

Nincsenek nagy dolgok az életünkben, mégis azért jó tudni talán, hogy vannak. Csak néhány szó vagy pillantás, el nem hangzó ígéret. Egy ember akivel kint ázhatsz, aki segít és akinek segítesz. Vagy csak valami emlékfoszlány...egy illat, nem felejthető. Ami még a füstben és sötétségben is ad egy kis vigaszt amikor vége van. Épp csak annyit, hogy tudd nem álmodtál, vagy még most is álmodsz. Tényleg csak pont annyi amire hétköznap nem is emlékszel, de egy valószerűtlen estén azért ahogy ellibben az arcod előtt mosolyt csal az arcodra. Látod a felgyulladó fényeket, vége van, a szád íze valamiért mégis keserű lesz. Valószerűtlen.

olyan reggel van ma...

sötét. csend. fény. semmi. ülni. várni. érezni. semmi. menni. hallgatni. megint várni. ülni. megint semmi...

Felkelek, reggel van megint. Köd. Elindulok, az idő mintha karon ragadna, nem tudom mikor vagyok. A szürke dunyha betakar, álmodom. Nem tudom... csak egy percet, vagy az egészet. Lehet akár minden álom, álmomban is álmodva álmodhatok. Könnyű így. Semminek nincs súlya, én is könnyű vagyok, csak álom.


Szürke mint maga az lepel, próbálsz reggelente átlátszó lenni, hogy ne vegyenek észre. Senki útjába ne kerülj és ne álljanak eléd, hogy -"Heló, mi van veled? Valami baj van?", és ne kelljen azt válaszolnod, hogy -"Semmi". Hozzá meg persze egy mosoly, nevetés, mindjárt hihető. Meg valami tükör előtt gyakorolt poén ami jól elsüthető. Akkor meg már senkit nem érdekel igazán mi van veled, és talán békén hagynak, átnéznek rajtad, ahogy akartad. Kicsit engedik, hogy álmodozz és nem akarják, hogy az ő vidám kis álmaikat a magad fáradt szürkeségével megzavard. Így lettél láthatatlan, legalább egy reggelre

"hogy kezdene végre valamit az életével"

Hány bájtos mosolyú lány hitte el??? vajon mennyi?
hátszóvaligen...

miért van az, ha valaki hall valamit valakiről akkor bezsong és ölne az infókért...
miért van az, hogy akire legkevésbé számítasz az lesz az...
miért van az, hogy úgysem értem meg soha...
miért van az, hogy mindenki...

akkor van baj amikor van kapcsolat meg mikor nincs, vagy gondolkodsz vagy meghalsz,vagy papírzacskó leszel. Fújdogál a szél ideoda semmi értelmed és tudod félszis de azért ilyesztőnek is tűnik hogy zacsiként ilyeneket érzel.ha szíved irányít akkor sokmindent megtehetsz csaképp soha nem döntessz jól, ha meg az agyad irányít akkor mindent túlfilózol és elszalasztod a lehetőségeket. Hameg mindkettő az végképp semmi jót nem hoz...

SOOOOOOOHA

Ne ne soha ne emlékeztess rá bárcsak kiszedhetném ezt az emléket elrakhatnám egy rejtett fiókba hogy soha soha többet ne kelljen tudomást vennem róla. Vagy bárcsak kivehetnéd te és elrejtenéd előlem örökre. Biztos mérges lennek de legbelül hálás amiért vállalod a takarító szerepét a fejemben.


miértmiértvagyokekkorahülye????